József Attila utolsó hónapjairól (1987)

Szerző: Illyés Gyuláné (1905-1995)
Kategória: életrajz, visszaemlékezés
Honnan és miért: pár éve vettem, akkor valamiért nem értem a végére. Most ismét kíváncsi lettem, hogyan élte meg Flóra a költő betegségét, milyen is volt a kapcsolatuk.
Tetszett-e: értem Flórát, sajnálom Attilát. Érdekes volt, nagyon.

"Kedves Flóra!
Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott. >>Aztán mit sírsz, ha sorsunk írva van már! << ezt Kosztolányi írta.
Csókolom a kezét és sok barátsággal, szeretettel üdvözlöm. Köszönjük az almákat, én is ettem belőlük, jóllehet a gyerekeknek küldte, s én bizony nem is kértem tőlük, csak elvettem egyet.

Attila

U.i. Kérem, vasárnap ne jöjjön."

Szárszó, 1937. december 3.

[44. sz. -az utolsó- levél; 142. old. 2005-ös kiadás]

Csináld magad: Harry Potter-ajándékcsomag

Később akartam megosztani, de mindjárt elröppen a január, és még nem is írtam semmit, ez pedig nem mókás - rendhagyó poszt jön, könyvhöz kapcsolódik, de nem könyves (vagy fordítva).Hátha más is kedvet kap a fabrikáláshoz és ötletet nyerít belőle.
Also, házi Harry Potter-ünnepségre készítettem barátnőmnek egy nagyon szerény és kezdetleges kivitelezésű csomagot - sajnos nem vagyok egy gyakorlott ajándékgyáros (amin viszont a közeljövőben változtatni szeretnék), és ez meg is látszik az apróságokon. De azzal biztatom magam, hogy a tökéletlensége talán csak szerethetőbbé teszi az egészet, úgyhogy lássuk a részleteket. :)
A képek minőségéért előre is bocs, nincs rendes fotómasinám.

A mindenség.

Karácsonyi ajándék - magyar írók karácsonyi novellái

Szerző: Kőrössi P. József (szerk.)
Kategória: novellák
Honnan és miért: az idei év karácsonyi hangulat-felelőse.
Tetszett-e: némelyik nem, mások igen, pl. Gárdonyi. Mondanom sem kell, a legtöbb szomorú...

"De egy karácsonyeste csoda történt. Egymásután hívtam barátaimat a telefonkagylóhoz és egyikkel sem kaptam összeköttetést. Abban az órában történt ez, midőn az ajtók kinyílnak s a szemek tükrén tündéri fényben ezer és ezer karácsonyfa tükröződik és az emberek ámulva állnak a rege fényes küszöbe előtt.
- 58-00.
- Mással beszél - recsegte a központ.
- 55-59.
- Mással beszél.
Valami húsz-harminc embert csörgettem fel, most már csupa bosszúból és kíváncsiságból, de mindig csak a stereotip választ kaptam:
- Mással beszél.
- Kikkel beszélnek?
- Az éggel - felelte egy szelíd hang.
Kirohantam az éjszakába és csakugyan csodát láttam. A telefondrótok kibillentek vízszintes nyugalmukból s az ünnep vigalmában nyílegyenesen sisteregtek fel az égbe, egy vakító sugárkévében, mint a rakéták, egészen az Úr trónusáig.
Ha nem hiszik ezt el, emeljék fel karácsonyestén a telefonkagylót. Csodálatos bizsergést lehet benne hallani. A háromkirályok imája, a pásztorok éneke hallatszik benne, angyalok harmóniája és trombitája."
[Kosztolányi Dezső: Zengő telefon; 110. old. 2001-es kiadás]

Artemis Fowl - Tündérekkel életre-halálra (2001)

Szerző: Eoin Colfer (1965- )
Kategória: ifjúsági irodalom
Honnan és miért: hasonló okokból, mint a Percy Jackson esetében, ennek is akartam adni egy esélyt.
Tetszett-e: ha választani kéne Artemis és Percy közt, Artira szavazok. Ha a két író közül, akkor Eoinra. Jó volt, bár személy szerint idegenkedek a tündérvilág és a high-tech rendszerek összegyurmázásától.

"Hirtelen pisztolycső meredt az állának. Az egyik deszantosnak nagy nehezen sikerült felhúznia a fegyverét.
- Nem ugrálunk, nagyfiú! - zümmögte egy hang a sisak szűrője mögül. Elég komoly megjelenésű fegyver, teljes hosszában hűtőfolyadék bugyog benne. - Egy rossz mozdulat, és nem állok jót magamért!
Butler a szemét forgatta. Más faj, ugyanazok a macsó klisék. Adott egy taslit a tündérnek, aki abban a biztos tudatban veszítette el eszméletét, hogy fejére szakadt az égbolt.
- Erre a mozdulatra gondoltál?"
[147. old. 2001-es kiadás]

A vadon szava (1903)

Szerző: Jack London (1876-1916)
Kategória: szépirodalom
Honnan és miért: tél. Meg régen, egyszer olvastam már és nem sokra emlékeztem belőle.
Tetszett-e: Buck és az ősök kötődése nagyon megfogott. Van ebben valami titokzatos, misztikus, amit az ember maga sem ért, nem tud szavakkal megmagyarázni, de érzi. Bizonyíték erre, hogy valami megmozdul benne is, vagy átszalad rajta a hideg, amikor erről olvas. Biztos vagyok benne, hogy ezek után picit mindenki másként tekint a kutyájára.

"S amikor a csendes, fagyos éjszakában egy csillagra emelte orrát, és hosszasan, farkas módjára vonított, porrá és hamuvá lett ősei emelték orrukat a csillagra, s Buck torkán át az ő hangjuk vonított elmúlt századok távolából. S hanglejtése az ő hanglejtésük volt, amellyel annak idején elsírták a bánatukat és azt, amit a némaság, a fagy és a sötétség jelentett a számukra.
Így csendült fel benne az ősi dal, mintegy igazolva, hogy bábjai vagyunk csupán az életnek..."
[38. old. 1956-os kiadás]