2010. december 11., szombat

Mi a csuda? (2007)

Szerző: Robert Fulghum (1937- )
Kategória: elbeszélések, novellák (at least bookline szerint...szerintem még mindig mókás esszék)
Honnan és miért: az első kötetem Rob bácsitól, amit azután szereztem be, hogy az Alexandrában ott voltam a 70. születésnapjára szervezett beszélgetésen. Nagyon szimpatikus volt ez az életigenlés, úgyhogy be is újítottam ezt a könyvét.
Tetszett-e: immár másodszor forgatom, első alkalommal elkeveredtem valahol félúton, de most befejeztem és nagyon tetszett. Ugyanaz egyébként a véleményem, mint a másik kötet esetében. Gyanítom, depis időszakokban nagyon jó lesz majd olvasni.


"A feladatom az elkövetkező két napra: átmásolni a noteszemet - rendet rakni a nevek és mindenféle telefonszámok között. Már tavaly is fel akartam számolni ezt a káoszt. És tavalyelőtt is. Nincs mobilom, Blackberrym, a számítógépet csak egy dologra használom: gépelek rajta, úgyhogy ez van: kis fekete könyvecske, benne nehezen megfejthető ceruzafirkák, a lapok között fecnik és névjegyek, az egész inkább egy kövér papírszendvics, mint névjegyzék. Már egy befőttesgumi sem tudná lelapítani. [...]
Soha ki nem dobnám ezeket a salátává vált könyvecskéket. Ezt az elhatározásomat egy barátom ihlette, aki úgy tekint ezekre a kis fekete könyvekre, mint személyes történelmére. Nyolc van meg neki, az első még az egyetemi időkből. Olykor-olykor végigolvassa őket. Azt mondja, több oldalnyit teszek ki a könyveiben, amilyen vándormadár-életet élek.
Tényleg: vajon hány más helyen lehet a nevem feljegyezve - meg az ilyen-olyan számaim?
Lesznek-e olyanok, akik idén könyvecskéik és fájljaik átnézésekor a nevemhez érnek, és kihúzzák, mert már nem szerepelek életük darabjában: 'Mindegy, felejthető...'
És mi a helyzet azokkal a nevekkel, amelyek soha nem jelentek meg a feljegyzéseimben? Lemaradtam róla, hogy megismerkedjek a viselőikkel, mert nem mentem el egy bizonyos vacsorára, mert egy sarokra laktam tőlük és nem a szomszédban, mert nem mentem el a szülői értekezletre vagy mert az utolsó pillanatban megváltoztattam a repülő- vagy vonatjegyfoglalásomat, és így tovább, sorolhatnám a végtelenségig.
A barátaim, akik azok lehettek volna, de mégse lettek.
Némelyikük hiányzik.
Vajon én is nekik?"
[A maradó nevek; 180-81. old. 2007-es kiadás]

2010. december 6., hétfő

Mikulás


Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!"
[Zeke László]