Szerző: Kőrössi P. József (szerk.)
Kategória: novellák
Honnan és miért: az idei év karácsonyi hangulat-felelőse.
Tetszett-e: némelyik nem, mások igen, pl. Gárdonyi. Mondanom sem kell, a legtöbb szomorú...
"De egy karácsonyeste csoda történt. Egymásután hívtam barátaimat a telefonkagylóhoz és egyikkel sem kaptam összeköttetést. Abban az órában történt ez, midőn az ajtók kinyílnak s a szemek tükrén tündéri fényben ezer és ezer karácsonyfa tükröződik és az emberek ámulva állnak a rege fényes küszöbe előtt.
- 58-00.
- Mással beszél - recsegte a központ.
- 55-59.
- Mással beszél.
Valami húsz-harminc embert csörgettem fel, most már csupa bosszúból és kíváncsiságból, de mindig csak a stereotip választ kaptam:
- Mással beszél.
- Kikkel beszélnek?
- Az éggel - felelte egy szelíd hang.
Kirohantam az éjszakába és csakugyan csodát láttam. A telefondrótok kibillentek vízszintes nyugalmukból s az ünnep vigalmában nyílegyenesen sisteregtek fel az égbe, egy vakító sugárkévében, mint a rakéták, egészen az Úr trónusáig.
Ha nem hiszik ezt el, emeljék fel karácsonyestén a telefonkagylót. Csodálatos bizsergést lehet benne hallani. A háromkirályok imája, a pásztorok éneke hallatszik benne, angyalok harmóniája és trombitája."
[Kosztolányi Dezső: Zengő telefon; 110. old. 2001-es kiadás]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése