Kategória: ifjúsági regény
Honnan és miért: a nagymamától, s mert csíkos.
Tetszett-e: Igen, bár van egy aprócska ellenvetésem: mivel az olvasó tisztában volt a múltbéli eseményekkel, nem kellett puzzle-t játszania, mint mondjuk az Álarcosbálnál, így nekem személy szerint hiányoztak a nagy rádöbbenések, felismerések. De amúgy klassz volt; Laji és Erzsi - mint zsák és a foltja, imádtam azt a köztük lévő cinkos összetartozást, amivel rendre gúnyt űztek a nyárspolgárokból.
"- Délután kirándultok? Nekem miért nem mondtad? Isteni lesz, úgy irigyellek. Szoktatok csókolózni?
Erzsi vállat vont, a regényes képzeletű Anna értelmezze tetszése szerint. Az ó- és új esztendő között kialudt a villany, e pillanatnyi senki földjén könnyű csók érte a homlokát - ez minden. Elhinné Anna? Nem, a többiek sem. És ha mégis, kinevetnék érte. Soknak egyre megy, utcán és villamoson, moziban és kapuk alatt, a csók elengedhetetlen tartozéka futó kapcsolatoknak is. Némelyik lány így meséli: >>Moziban voltunk, rengeteget röhögtünk,csókolóztunk<< - egy szuszra, egyazon hangsúllyal. Másra vágyódik ő, álmában és ébren, de arra nincs szó, az csupán gomolygó érzés és ködös látomás. Két ember valami csodálatos helyen, az ő haját és szoknyáját lebegteti a szél, fölöttük napsütés vagy talán csillagos ég vagy holdvilág, közel és távol senki... Félhomályos szép szobában tiktakol a falióra, különben csönd, benne elakad a lélegzet - így jön a boldogság, macskatalpakon."
[294. old. 1971-es kiadás]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése