Kategória: képregény
Honnan és miért: a klubban, ahová járok, Gaiman és Sandman is kultusznak számítanak. Hogy ne maradjak ki, kölcsön kértem és kaptam az egyik tagtól.
Tetszett-e: kicsit horrorisztikus, de tetszett. Különösen az utolsó fejezetek egyike, a büfés.
Nem egyszerű képregényből idézetet választani..még nehezebben állja meg a helyét az a pár sor az eredeti környezetéből kiragadva, mint egy "sima" regény esetében. A Sandman viszont egyszerűen túl mély ahhoz, hogy idézet nélkül menjünk el mellette. A következő jelenet helyszíne a Pokol, szereplői pedig Sandman, vagyis Álom, vagyis Morpheusz és a tolvaj Choronzon, a Pokol nyolcadik bugyrának főhercege. A köztük lezajló párbeszéd nem egyszerű dialógus, hanem egy párbaj, melynek komoly tétje van.
"Choronzon: Nosss... Gondolom, ismered a szabályokat? Ha nyersz, visszaadom a sisakod. Ha veszítessz, a Pokol játékszere leszel, örökre. A mi kis rabszolgánk. Rendben, én lépek először. Szörnyfarkas vagyok, settenkedő, zsákmányra leső.
Álom: Én jövök. Vadász vagyok, lovon ülő, farkast leölő.
(Kiömlött ital, áporodott füst, olcsó szex, parfüm és penész szaga terjeng. Érzem a füvet a patáim alatt, a horpaszomat, a lábaim között. Minden valódi. Semmi sem az. Choronzon jön.)
Choronzon: Bögöly vagyok, lovat csípő, lovast levető.
Álom: (Sokféleképpen elveszítheted ezt az ősrégi játékot. Ideges vagy, tétovázol... Nem tudsz védekezni. Cserben hagy a képzeleted.)
Pók vagyok, legyet elemésztő, nyolclábú.
Choronzon: Kígyó vagyok, pókot elnyelő, méregfogú.
Álom: Bika vagyok, kígyót taposó, kemény patájú.
(Érzem, hogy a kígyó vonaglik a patáim alatt, roppan a gerince.)
Choronzon: Lépfene vagyok, gyilkos baktérium, életet kiirtó.
Álom: (Irányt váltott, de ez még belefér. Ősrégi trükk. Azt hiszem, megfejtettem Choronzon taktikáját. Tudom, hogyan fordíthatom ellene. Azt hiszem, nem támadok tovább.)
Egy világ vagyok, űrben lebegő, életet tápláló.
Choronzon: Nóva vagyok, felrobbanó...bolygót hamvasztó.
Álom: Az univerzum vagyok -- életet magához ölelő, mindent befogadó.
Choronzon: Az ellentét vagyok, ítéletnapi fenevad. Én vagyok a végső sötétség. Az univerzumok, az istenek, a világok...és minden vége. Sssz. Halljuk, mi leszel hát, Álmok ura?
Álom: A remény.
Choronzon: Ó. Én pedig...sssz. Én...én...én...nem tudom."
[119-21.old. 2009-es kiadás]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése