2010. november 10., szerda

Pygmalion (1912)

Szerző: G. B. Shaw (1856-1950)
Kategória: szépirodalom
Honnan és miért: a sok sötét és nyomasztó olvasmány után akartam valami vidámabb sztorival kecsegtetőt, s különben is klasszikus, meg My Fair Lady ésatöbbi.
Tetszett-e: nem akarok spoilerezni, de Shaw elméletéről csak ennyit: oh shit! Klassz volt, tetszett nagyon, de mégis...ezer kartács és bomba!


A VIRÁGÁRUSLÁNY Törőnne inkább a maga dógáva, ahhelyett, hogy a szegén lányokat nyaggassa...
A NOTESZES Nyaggat-ja! Hagyja már abba ezt a förtelmes makogást, vagy keressen magának másik templomot.
A VIRÁGÁRUSLÁNY (bizonytalanul tiltakozva) Nekem éppúgy szabad itt maranni, mint magának.
A NOTESZES Olyan nőnek, aki ilyen elkeserítő, förtelmes hangokat képes kiadni a torkán, sehol a világon nem szabad megmaradnia... annak nincs joga élni. Jusson eszébe, hogy maga emberi lény, akinek lelke van, akinek megadatott az artikulált beszéd képessége! Jusson eszébe, hogy a maga nyelve Shakespeare nyelve, Milton nyelve, a biblia nyelve! Ne gőgicséljen itt, mint egy epebajos gerlice.
[Liza és Higgins; 11. old.1995-ös kiadás]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése