Szerző: Douglas Adams (1952-2001)
Kategória: sci-fi
Honnan és miért: egyszer már olvastam, úgy 4-5 éve, de a Valószínűleg Véges memóriám következtében a kettős napfelkeltén és az egereken kívül nem sok mindent tudtam volna felidézni belőle.
Tetszett-e: a sci-fi - pláne, ha nincs köze a Doktorhoz vagy legalább egy ewokhoz - általában véve nem az én műfajom. Pedig ennek nagyon jó a humora (Dirt Gentlynek immár bérelt helye van a fiktív várólistámon), csak hát valahogy mégis az volt az érzésem, hogy úgy lógok a levegőben olvasás közben (pedig nem is ittam Pángalaktikus Gégepukkasztót). Érdekelne, hogy mi is a helyzet azzal a bizonyos pentalógiával és hogy kapcsolódik ehhez a könyvhöz, mert gyanítom, a sztori megy tovább...de nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék öt köteten keresztül követni az eseményeket (még Pángalaktikus Gégepukkasztóval vagy nélküle sem).
Kategória: sci-fi
Honnan és miért: egyszer már olvastam, úgy 4-5 éve, de a Valószínűleg Véges memóriám következtében a kettős napfelkeltén és az egereken kívül nem sok mindent tudtam volna felidézni belőle.
Tetszett-e: a sci-fi - pláne, ha nincs köze a Doktorhoz vagy legalább egy ewokhoz - általában véve nem az én műfajom. Pedig ennek nagyon jó a humora (Dirt Gentlynek immár bérelt helye van a fiktív várólistámon), csak hát valahogy mégis az volt az érzésem, hogy úgy lógok a levegőben olvasás közben (pedig nem is ittam Pángalaktikus Gégepukkasztót). Érdekelne, hogy mi is a helyzet azzal a bizonyos pentalógiával és hogy kapcsolódik ehhez a könyvhöz, mert gyanítom, a sztori megy tovább...de nem vagyok benne biztos, hogy képes lennék öt köteten keresztül követni az eseményeket (még Pángalaktikus Gégepukkasztóval vagy nélküle sem).
"Utoljára ült tárgyalóasztalhoz a két ellenséges vezér.
Halálos csend ereszkedett közéjük, amint a VI'hurgok parancsnoka, fekete, gyémántokkal kivert harci rövidnadrágjában, rezzenéstlenül a vele szemben guggoló, zöld, édeskés gőzfelhőbe burkolózó G'Gugvuntt vezérre meredt. Mivel háta mögött a csillogó űrcirkálók milliói alig várták, hogy szórhassák az elektromos halált, felszólította az alávaló teremtményt, hogy vonja vissza, amit az anyjáról mondott.
A lény rezgett émelyítően forró gőzében. E pillanatban suhantak át a konferenciatermen Arthur szavai: >>Én is nagy gondban vagyok az életstílusommal.<<
Sajnos a mondat a VI'hurgok nyelvén az elképzelhető legszörnyűbb sértést jelentette, melyre kizárólag egy több száz évig tartó háború nyújthat elégtételt.
Idővel persze, miután a pár évezrednyi háború megtizedelte a galaxisukat, a harcban álló felek rájöttek, hogy szörnyű félreértés áldozatai. A két szemben álló hadiflotta egykettőre napirendre tért az egyéb nézeteltérések felett, hogy nyugodtan megindíthassák közös támadásukat a mi Galaxisunk ellen, melyet időközben egyértelműen a sértő megjegyzés forrásaként azonosítottak.
További hosszú évezredek teltek el, míg a félelmetes harci hajók - átszelvén a kozmikus ürességet - süvöltve rázúdultak az első, elibük kerülő bolygóra. Ez történetesen a Föld volt, ahol a méretarányok számításában elkövetett szarvashiba következtében az egyesült csatahajóflottát felnyalta egy arra járó kiskutya."
[183-4. old. 1987-es kiadás]
Én szeretem a sci-fit, de ez helyenként már nekem is túl tömény volt. Nem is emlékszem pontosan, hogy a 3. vagy a 4. kötet közepén tettem-e parkolópályára. Illene valamikor fejeznem. ^^'
VálaszTörlésAkkor már nem sok hiányzik belőle. :) Az én példányomon nincs semmilyen kötetszám vagy más jelzés, és mindössze 200 oldal, szóval nem tudom, az öt kötetes verzió ennek lehet a kibővített újramesélése? Vagy azok folytatások ehhez?
Törlés