2010. szeptember 25., szombat

Színek és évek (1912)

Szerző: Kaffka Margit (1880-1918)
Kategória: szépirodalom
Honnan és miért: kötelező ebben a félévben.
Tetszett-e: hát, főként az eleje, ami még Magda fiatalkoráról szól.


"Nem hallgattam rájuk, pezsgőbe mártottam a nyelvem, és belenéztem a Bankó prímás rám ragyogó, lassú tüzű szemébe. Szép szál cigánylegény volt, és nekem játszott, lehajtott fejjel, egy mosolyért is hálás, leszámolt alázattal. Lassan, meghatottan jött közelebb felém, szordinót tett, s régi nehéz tárogatós hallgatóba kezdett. Mindenki elcsendesülten és megfogottan nézett maga elé, messzi nemzetségek régi, fojtott bánata lebegett a korhelyes asztal fölött; [...]
Fölényes volt itt ebben a percben, egyetlen színjózan szinte a pezsgős urak között, hódoló művészetével és féken tartott indulatával; átfutó, kellemes forrósággal éreztem meg benne a férfit. "Bravó!" mondtam nagyon halkan, bólintottam, és alig észrevehetően összevertem a tenyerem; mélyen meghajolt leeresztett vonóval, és hátrább vonult, míg a kontrás körüljárt a tányérral. Nagyobb pénzdarabok hulltak, és akaratlan Vodicska felé figyeltem; igen, jól van - tízest tett ő is! Megindulás nélkül, mámortalanul, és nyugodtan nézett vissza rám meleg, okos szemével."
[Magda; 42-3. old. 2007-es kiadás]

Kép: Norman Rockwell: Flowers in tender bloom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése