Műfaj: szépirodalom
Honnan és miért: nagy cím, stb. Plusz egy ismerősöm kedvence, hát miért ne?
Tetszett-e: imádtam! Annyira megfogott minden: a történettől kezdve a korhangulaton át az író stílusáig: olyan volt, mintha nem is prózát, hanem színművet olvastam volna. Méltán beírta magát a kedvencek közé.
"- A magunkfajta ember, aki tanyákon dolgozik, a legmagányosabb ember a világon. Családja nincs. Nem tartozik sehova. Beáll egy tanyára, keres egy kis pénzt, aztán bemegy a városba, elveri a pénzét, aztán keres egy másik tanyát. Nem várhat semmit, nem remélhet semmit.
Lennie odavolt a gyönyörűségtől.
- Így van, így van. No most mondd el, hogy van mivelünk!
George folytatta:
- Velünk bizony másképp áll a dolog. Nekünk van jövőnk. Van, akivel beszéljünk, aki törődik velünk. Nem kell kocsmában ülnünk, s a pénzünket kidobálnunk, csak azért, mert nincs, ahová menjünk. Más ember, ha börtönbe dugják, ott rothadhat, az ördög sem törődik vele. Bezzeg, velünk van, aki törődjék.
- Bezzeg, hogy van! És miért? Mert... Mert te törődöl énvelem, én törődöm teveled, hát ezért. - Boldogan nevetett."
[24-25. old. 1974-es kiadás]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése