Születésnap (1962)

Szerző: Szabó Magda (1917-2007)
Kategória: ifjúsági irodalom
Honnan és miért: gondoltam, az Álarcosbál sikere után megpróbálkozom még egy Magda-pöttyössel.
Tetszett-e: amikor annyi olyan könyvet keresgéltem, ami téllel kapcsolatos, nem számítottam rá, hogy végül pont ez lesz az idei karácsony hivatalos olvasmánya. :) A történet maga is nagyon tetszett, de főleg az írónő stílusa, a párhuzamos montázstechnika alkalmazása emeli fel igazán a művet. Remélem, mielőbb rálelek egy antikváriumban!

"Egyszer, ha már állása lesz, ha keres annyit, hogy a nagymamát tisztességgel el tudja tartani, mindent pótolhat, ami kislánykorában nem jutott. Jutka tudta, hogy az élet hosszú-hosszú folyamat, minden órája hozhat váratlan fordulatot, valami meglepetést, és hogy egyszerre kell tervezgetni és dolgozni, mert ha valamelyik kimarad a kettő közül, nem teljes az élet."
[144. old. 1962-es kiadás]

Jane Eyre (1847)

Szerző: Charlotte Brontë (1816-1855)
Kategória: szépirodalom
Honnan és miért: klasszikus + egy barátnőm emlegette = kíváncsi lettem.
Tetszett-e: nagyon tetszett, nem is gondoltam volna! Izgalmas volt, néhol megvolt a borzongás, Rochester állandóan lázban tartott (nem tudtam helyre tenni), s amúgy pedig az egyik legszebb szerelmes történet, amit valaha olvastam. Azóta megnéztem (tudtommal) az összes létező adaptációt is, a tetszési sorrend a következő: 1) BBC. Rochester kicsit idegbeteg, de még itt állt a legközelebb ahhoz, akit elképzeltem az olvasás során; 2) Zefirelli. Korrekt; 3) 2011-es. Olyan volt, mintha két halrudat néztem volna szerelembe esni.

" - Nincs szomorúbb, mint rossz gyereket látni - kezdte -, különösen egy rossz kislányt. Tudod te, hová jutnak haláluk után a gonoszok?
- A pokolba jutnak - feleltem készségesen, ahogy tanultam.
– És mi a pokol? Meg tudnád nekem mondani, hogy mi a pokol?
– Egy nagy verem, ahol tűz ég.
– És szeretnél beleesni abba a verembe, és örökké ott égni?
– Nem szeretnék, uram.
– Mit kell tenned, hogy ezt elkerülhesd?
Egy pillanatig gondolkoztam, s mikor megszólaltam, helytelenül válaszoltam:
– Vigyáznom kell az egészségemre, nehogy meghaljak."
[Jane és Mr. Brocklehurst; 30. old. 1967-es kiadás]

Egy nagyon klassz borító a Momo valamelyik kiadásához

Momo (1972)

Szerző: Michael Ende (1929-1995)
Kategória: ifjúsági irodalom
Honnan és miért: sokan szeretik, nekem is megér egy próbát.
Tetszett-e: igen. Nagyon eredeti, jól kivitelezett, bár picit vontatott. Ó, és persze tanulságos is, különösen a ma emberének!

"- Látod, Momo - mondta aztán úgy példaképpen -, ez így van: az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú: ennek sose ér a végére, gondolná.
Egy ideig hallgatagon maga elé nézett, majd folytatta:
- Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni.
Gondolkodott egy sort. Aztán tovább beszélt:
- Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő seprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre.
Megint megállt, töprengett, aztán hozzátette:
- Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. - Ismét hosszú szünet, majd a folytatás: - Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. - Bólintott magának, s azt mondta befejezésül: - Ez fontos."
[Utcaseprő Beppo; 36-7. old. 1986-os kiadás]

Nyomok a hóban (1950)

Szerző: Patricia M. St. John (1919-1993)
Kategória: gyerekirodalom
Honnan és miért: cipőt a cipőboltból! Télen téli könyvet!
Tetszett-e: picit tartottam tőle, mennyire akarja majd erőltetni a vallásos vonalat. Hát, valóban, néhol eléggé szájbarágós, de amúgy szép történet, és azt hiszem, valahol fel is nyitotta a szememet. Anikó és Laci révén én is meg tudtam fogalmazni a problémáimat, és velük együtt kaptam valamiféle útmutatást.
Egyébként vicces, mikor szobatársam meglátta, hogy ezt olvasom, mesélte, hogy a pünkösdieknél Patricia könyvei nagyon is ismertek. Azt is elmondta, mindegyik regényben van egy gyerek, aki vagy leesik valahonnan vagy megbénul és egyéb borzadályok történnek vele. Szóval azt hiszem, az a kategória, amikor egyet olvasol a szerzőtől, és olvastad az összes művét. XD

"- (...) Egyikünk sem tudja magától elhagyni gonosz gondolatait, minden igyekezetünk és erőlködésünk hiábavaló. De Anikó, ha te reggel lejössz és ezt a szobát bezárt ablakokkal, sötéten találod, azt mondod talán magadban: először kikergetem a sötétséget, azután kinyitom az ablakot és beengedem a napfényt?
- Nem, természetesen nem! - szólt közbe Anikó.
- És hogyan szabadulhatsz meg a sötétségtől?
- Egyszerűen kinyitom a zsalut és beárad a világosság.
- De mi történik a sötétséggel?
- Nem tudom. Egyszerűen eltűnik, ha a fény bejön.
- Látod, éppen így van ez, ha kéred az Úr Jézust, hogy jöjjön be - magyarázta a nagymama. És ha a szeretet beköltözik a szívedbe, akkor eltűnik belőle a gyűlölet, az önzés, a szeretetlenség, mint ahogy eltűnik a sötétség, ha beárad a fény. De a magad erejéből kiűzni épp olyan értelmetlen dolog lenne, mint a szobából a sötétséget kihajtani."
[A nagymama és Anikó; 101-2. old. 1991-es kiadás]