Kategória: ifjúsági irodalom
Honnan és miért: Nos. A Tüskevárat imádtam, adta magát, hogy a folytatást is elolvasom, főleg, hogy most itt is tél van.
Tetszett-e: hogy tetszett-e? Még szép hogy! Hol hangosan nevettem, hol náthának próbáltam álcázni a sűrű szipogásokat a végén, hogy a szobatársak ne gyanakodjanak érzékeny lelkületemre. :D Persze az első részt nem múlhatja felül, de ezt is nagyon-nagyon szerettem. Fekete István humora pedig zseniális!
"Amikor Tutajosék kimentek a jégre, éppen csak hogy nem olvadt, de a nap mérsékelten ontotta a meleget és a fényt is. A tó azonban csendes időben és hó nélkül fagyhatott be, mert olyan volt, mint a tiszta üveg, amely alatt szépen látszott a hínáros, moszatos, egész csodálatos akvárium.
Aztán: hajrá! Ebben a sercegő rohanásban természetesen részt vettek a kutyák is, amíg Tutajos el nem "gázolta" vigyázatlan kutyáját, aminek semmi komolyabb következménye nem lett. Bikfic megsértődött, s egy időre félreült, és szemrehányóan megugatta száguldó barátait. Mivel azonban a jég nem volt a legmelegebb alapzat, Bikfic felfüggesztette sértődöttségét, és most már jobban vigyázott a figurákra, amelyeket a nagyfőnök követett el, amíg aztán Tutajos elhasalt, és ezen méltatlan állapotban fejezte be az elegánsnak ígérkező nyolcast.
- Csau-vau-bek-bek-úgy kell! Úgy kell! - ugatott Bikfic, amíg a rohanvást érkező Csikasz el nem seperte hálótársát, mert az iramot nem tudta lefékezni. Ezen egy kicsit össze is marakodtak, de aztán mindketten Gyulához rohantak, aki éppen négykézláb tápászkodott fel, és semmiképpen nem akadályozhatta meg Bikfic szeretetének nyilvánítását. Bikfic ugyanis röptében képen nyalta a tehetetlen ifjút, aki éktelen dühbe gurult. Most esett akkorát, hogy majd a jég szakadt be alatta, és most jön Bikfic ezzel a hülye nyalakodással.
- Megütötted magad? - kérdezte Bütyök.
- Semmi... de Bikficet el fogom verni... igen, ha még egyszer... de - és körülnézett - nincs itt semmiféle pálca, csak nád.
Igen, ez a nap nem volt alkalmas semmiféle büntetésre, és a nád nem is erre való. A nád csak békés célokat szolgál. Fészket takar, tojásokat ringat, vackokat rejt, házat fed, és falakat préselnek belőle emberi otthonok számára. De verni, különösen a Bikfic nevű vendéget, semmiképpen sem lehet."
[221-22. old.]
"Muki, Muki - latolgatta a szót Tutajos - a fene egye meg, még ha Cézár lett volna vagy Napóleon!" :))
[290. old. 2006-os kiadás]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése