Isten rabjai (1908)

Szerző: Gárdonyi Géza (1863-1922)
Kategória: szépirodalom
Honnan és miért: vége a vizsgaidőszaknak! Az utóbbi időszakban előszeretettel forgatok olyan könyveket, amik a gimiben voltak kötelezőek, vagy valamikor és valamiért elkezdtem olvasni őket, de beléjük tört a bicskám. Ezzel németen találkoztam először, Kőbe zárt istenek c. jelent ott meg.
Tetszett-e: nem is gondoltam volna, de nagyon! Szép volt és szomorú. Persze azt is megértem, hogy tizenakárhány évvel ezelőtt nem fogott meg. Ez az örök "mi legyen kötelező olvasmány" kérdést veti fel. Van, amire meg kell érni vagy érdemes várni vele egy picit. Én legalábbis örülök, hogy most megint a kezembe akadt, és nem úgy marad meg, mint valami, amit nem bírtam kiskamaszként elolvasni és biztos sz--.

"A fráter fáradt volt, leült a bokor mellé, és eltűnődve nézte.
Micsoda gondolatból alkothatta Isten a virágot? Hiszen ha csak bezöldíteni akarta a földet, csupa fűvel is bezöldíthette volna. De mennyi szép virágot vegyített a fű közé! A pirinkó nefelejcstől mind a rózsáig mennyi ezer és ezerféle alakú és színű virág nyílik mindenütt, ahol emberi láb nem tapossa el!
A rózsa talán mégis a legszebb.
De a liliom meg csupa rejtelem.
Honnan veszi a liliom azt a csodás tisztaságú fehérséget?
A földből?
A föld fekete.
És miért szeret elrejtőzötten élni? Ha útfélre ültetik, soványka marad, fejletlen. Ha félreültetik a kert zugába, nemes, szép formában magasra növekedik. Levele szélesebb, zöldebb, virága nagyobb.
Miért?
És nappal zárva van az illata. Mintha titkolná a keble kincseit. Közel kell hajolni hozzá, közes-közel, hogy valamit érezhessünk a leheletéből. Ám éjjel, sötétben, a csillagok csöndességében ébren van az az egy virág. A fehérsége szinte fénylik a sötétségben, és édes-finom illattal árasztja el a kertet.
Mért titkolódzik nappal? Mért illatozik éjjelen? Mért fehérebb? Miért illatosabb más virágoknál?
És tovább fonta a gondolatait.
Vajon ha egy liliomot bevinne a kerti házba, s máriaüveggel cserélne meg egynehány zsindelyt, nyílna-e télen?"
[Jancsi; 315-16. old.]

"A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa."
[365. old. 1964-es kiadás]