A vihar (1610-1611)

Szerző: William Shakespeare (1564-1616)
Kategória: dráma
Honnan és miért: Lándzsarázótól (Office 95, megvan?) valahogy, valamiért nagyon keveset olvastam, ezt pótolom most.
Tetszett-e: igen, nagyon!

Íris: Dús Ceres asszony, hagyd el földedet,
Hol búza, rozs, zab, árpa integet;
S a zöld hegyoldalt, süppeteg mezőt,
Melynek füvén a juh kövérre nőtt;
S a gólyahíres parti tájat is,
Mit gyönggyel hímez nedves április -
Hol nimfák fonják szűz füzérüket,
És bús szerelmest rejt a fűz-liget...
Hagyd el lugassá nőtt bor-ágadat,
S a tenger-öblöt, hol az áradat
Fehérre mossa szellős szirtedet -
Szólít a Mennyek Asszonya, kinek
Szivárványos heroldja én vagyok;
Teremj itt, hol e gyepszőnyeg ragyog,
S ülj véle tort! Páváit hajtva száll.
Jöjj, Kincses Ceres, vígság napja vár!

Jön Ceres

Ceres: Köszöntlek, Íris, száz-színű követ,
Ki híven szólsz a nagy Juno helyett;
Ki sáfrány szárnyaidról hullatod
Virágaimra mézes harmatod -
Míg kéklő íved koronát borít
A cserjéstől a sík lapályokig -
szólj, büszke földem drágamívű éke:
Mért hív Juno e zsenge fűvü rétre?

Íris: Igaz szívek kötnek ma itt frigyet:
Áldásod add s ajándékod vigyed
Az ifjú párnak!
[Ariel és a tündérek; 534. old. 2008-as kiadás]

Kép: Mucha: Nyár